Pályázati felhívás: Mit várok a következő európai pénzügyi kerettervtől?
Az Európai Unió költségvetésének kiadási oldalát több éves kerettervek határozzák meg. A jelenleg érvényes terv 2013 végéig szól. A következő időszakra vonatkozó döntéseknek legkésőbb 2012 folyamán meg kellene születniük, az érdemi munka a magyar elnökség idején kezdődik. A ma hallgatói szakmai pályájuk kezdetén már érezni fogják a most születő döntések hatását. Ezért a fenti címmel pályázatot hirdetek a magyarországi felsőoktatási intézmények 25. életévüket még be nem töltött hallgatói részére.
Pályázati felhívás
Mit várok a következő európai pénzügyi kerettervtől?
Az Európai Unió költségvetésének kiadási oldalát több éves kerettervek határozzák meg. A jelenleg érvényes terv 2013 végéig szól. A következő időszakra vonatkozó döntéseknek legkésőbb 2012 folyamán meg kellene születniük, az érdemi munka a magyar elnökség idején kezdődik. Az Európai Parlament már felállított egy ad hoc bizottságot, hogy a parlament felkészülten vehessen részt a közelgő tárgyalásokon. Mint ennek az előkészítő bizottságnak a tagja, fontosnak tartom, hogy az elképzelések ne légüres térben szülessenek meg. Kívánatos, hogy a fiatal generáció is hallathassa a hangját. A ma hallgatói szakmai pályájuk kezdetén már érezni fogják a most születő döntések hatását. Ezért a fenti címmel pályázatot hirdetek a magyarországi felsőoktatási intézmények 25. életévüket még be nem töltött hallgatói részére.
A nagyközönség nem sokat tud a hétéves pénzügyi kerettervekről, s a felsőoktatásban is csak azok, akik jobban elmélyednek az európai tanulmányokban.
Mit várhatunk hát a pályázóktól? Van értelme a nem szakmai alapon álló gondolatoknak is. Ekkor valójában nem a tényleges pénzügyi kerettervről lesz szó, hanem arról, milyen Uniót szeretne a pályázó. Azt persze tudnia kell, hogy elképzelései pénzbe kerülnek. Honnan származzon ez a pénz? Milyen arányban járuljanak hozzá a költségekhez a tagállamok? Sorra vethetők fel az Unió költségvetési reformigényei.
Mások a jelenlegi és a már lezárt kerettervek ismeretében olyan változtatásokon gondolkodhatnak el, amelyek többé-kevésbé meg is valósíthatók. Az ő számukra néhány konkrét szempont:
A következő többéves pénzügyi keretterv időtartamának meghatározása;
Az Európai Unió politikai prioritásainak meghatározása a 2013 utáni több éves pénzügyi keretterv számára;
Mekkora nagyságú pénzügyi forrás szükséges a 2014. január 1-jével kezdődő időszak uniós célkitűzéseinek eléréséhez;
Az unió prioritásaival és célkitűzéseivel összhangban javaslattétel a jövőbeli többéves pénzügyi keretterv felépítésére, szerkezetére, megjelölve az Unió tevékenységének főbb területeit;
Az egyes költségvetési fejezetek és tevékenységek közötti forráselosztás;
Figyelem, ezek nem vázlatpontok, csak témafelvetések, amelyeken lehet gondolkodni, illetve amelyekhez érdemes hozzáolvasni.
Ajánlott irodalom a kérdéssel most ismerkedők számára
EU-költségvetés 2007–2013: Érdekek és Álláspontok, szerk.: Szemlér Tamás (2004) MTA Világgazdasági Kutatóintézete
Iván Gábor (2007): Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest.
Kengyel Ákos (2008): Kohézió és finanszírozás : Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kengyel Ákos (2008): Az Európai Unió közös költségvetésének problémái és a lehetséges elmozdulás irányai. In: Blahó András(szerk): Nemzetgazdaság – Integráció – Világgazdaság. Tanulmányok Palánkai Tibor akadémikus 70. születésnapja tiszteletére. AULA Kiadó, Budapest. 115-133. o.
Az Európai Parlament az Ifjúságért
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága a 2010. évi európai költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során 2010. május 4-én tartott ülésén az ifjúsággal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta. Mivel az erre a területre irányuló közvetlen és közvetett kiadások sok milliárd eurót jelentenek, fokozott igénybevételük növelhetné a Magyarországra érkező uniós támogatások összegét.
Kereszt a falon
Nem szeretem azokat a gondolatmenetek, amelyek szerint ez nem indokolt, mert a kereszt nem vallási jelkép. Szerintem az. Nem felekezeti jelkép. Ugyanakkor mélyen belegyökerezet történelmünkbe, kultúránk része. Sok formában jelenik meg. Itt van például a magyar címer. Vajon a bírák ezt is el akarják távolítani az állami intézményekből? Hiszen a magyar államcímerben két kereszt is van.
Az Európai Parlamentben kezdeményezett írásbeli nyilatkozatot a valamely nép kultúráját és identitását jelképező vallási szimbólumok nyilvános helyen való elhelyezésének szabadságáról Surján László aláírásával támogatta.