2010. május 19.

Kereszt a Falon

Dr. Surján László és több európai parlamenti képviselő harmadik félként csatlakozott a „Kereszt a falon” ügyként elhíresült bírósági döntés ellen való fellebbezéshez. Harmadik félként az ügyhöz való csatlakozás azt fejezi ki, hogy a csatlakozók elvi megfontolásokból támogatják Olaszország álláspontját az ügyben, miszerint a Keresztnek az európai kultúrában igenis van helye a közintézményekben és a közterületeken. Mára ez az ügy messze túlmutat Olaszország határain, hiszen számos más országban tapasztalhatók hasonló támadások, indultak perek ugyanerre a témára. Az új strasbourgi döntéstől azt várjuk, hogy a kultúránkba, történelmünkbe oly mélyen gyökerező jelképpel kapcsolatban hozott korábbi döntését az Emberi Jogok Európai Bírósága végül megsemmisítse; hogy valóban érdemi döntést hozzon; és ezen vitatott szabályozást ne csak egy technikai döntéssel seperje a szőnyeg alá.

Ismeretes, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2009 novemberében hozott ítéletében /Lautsi v. Italy, Application No. 03814/06/ kimondta: a feszület jelenléte az olaszországi tantermekben „sérti a szülőknek a gyermekük meggyőződésük szerinti neveléséhez fűződő jogát”.
 Ezen elsőfokú döntés értelmében a kereszt lekerülne a falról, s mint vallási jelkép most már jogerősen is kiűzetne az iskolákból és közintézményekből.
A döntést követően először csak Olaszország, majd egyre több európai ország parlamentje, kormánya illetve civil szervezetek fejezték ki tisztán és világosan nemtetszésüket.

Az ügyet a Bíróság Nagykamarája június végén vizsgálja meg. Az Európai Jogért és Igazságért Központ (European Center for Law and Justice) non-profit szervezet által benyújtott támogatási nyilatkozathoz 79 Európai Parlamenti képviselő és 8 neves civil csatlakozott.

Pálinkás Márton

Surján László bizottsági tagságai
Surján László delegációs tagságai
A FIDESZ EU Parlamenti képviselői
Médiatár
2010. május 05.
Az Európai Parlament az Ifjúságért
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága a 2010. évi európai költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során 2010. május 4-én tartott ülésén az ifjúsággal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta. Mivel az erre a területre irányuló közvetlen és közvetett kiadások sok milliárd eurót jelentenek, fokozott igénybevételük növelhetné a Magyarországra érkező uniós támogatások összegét.
2009. november 24.
Kereszt a falon
Nem szeretem azokat a gondolatmenetek, amelyek szerint ez nem indokolt, mert a kereszt nem vallási jelkép. Szerintem az. Nem felekezeti jelkép. Ugyanakkor mélyen belegyökerezet történelmünkbe, kultúránk része. Sok formában jelenik meg. Itt van például a magyar címer. Vajon a bírák ezt is el akarják távolítani az állami intézményekből? Hiszen a magyar államcímerben két kereszt is van. Az Európai Parlamentben kezdeményezett írásbeli nyilatkozatot a valamely nép kultúráját és identitását jelképező vallási szimbólumok nyilvános helyen való elhelyezésének szabadságáról Surján László aláírásával támogatta.
Ajánló

kulugyi kepzes
gyakornoki program