2009. november 25.

Nyelvhasználati vita az Európai Parlamentben

Tegnap, pár perccel éjfél előtt egy perces felszólalásra volt lehetőségem a kisebbségi nyelvhasználatról szóló vitában. Ez az általános cím persze a szlovák nyelvtörvényről szóló vitát takarta, és a legtöbb hozzászóló valóban ezzel is foglalkozott.

A magyarok a törvény hibáiról beszéltek, Anna Zaborska kiállt a kisebbségi nyelvhasználat védelmében, de a legtöbb szlovák mondanivalóját a bagoly mondj a verébnek, hogy nagy a feje mondással lehet összefoglalni. Erről egyéként azt gondolom, hogy soká nem tartható az a vitastílus, hogy ha valami kritika ér, akkor a másikat kezdem támadni a védekezés helyett. A múltbeli vélt és valós sérelmek nem adnak felmentés a jelen jogsértéseire. Az én rövid felszólalásom a vita végén lényegében három korábbi felszólalóra reagált. A német Gahler arról beszélt, hogy a törvény felesleges, a szlovák nyelvet semmi nem fenyegeti. Erre utaltam a felszólalás elején. A következőket mondtam el:
Nemrég éppen azt olvastam a szlovák sajtóban, amit Gahler úr az imént elmondott. A szlovák sajtóban, mondom. Rá szeretnék mutatni arra, hogy az a konfliktus, ami most van, az nem állítható sem két állam konfliktusának, sem két nép konfliktusának. Egy konkrét törvénnyel, a szlovák nyelv védelméről szóló törvénnyel, vannak problémák.
Örömmel csatlakoznék Swoboda úrnak ahhoz a fölvetéséhez, hogy békés, nyugodt, kiútkereső legyen ez a vita. Csak ne mondta volna azt, hogy nem sért ez a törvény alapjogokat! Akkor, amikor egy szlovák városban egy édesanyára, aki a 4 éves gyerekét a kezében tartja a kórházban, rászólnak, hogy ne magyarul csitítsa a gyereket, aki fél az orvosi beavatkozástól, ne mondjuk azt, hogy ez nem sérti a jogokat. (Zaj a szocialista frakcióban) Még azt se mondjuk, hogy ez nincs benne a törvényben! Épp az a probléma, hogy a törvénynek kisugárzása van. A törvény egyébként a kórházakban is korlátozza a magyar nyelv használatát, ha a kisebbség részaránya nem éri el a húsz százalékot.
Tehát azt gondolom, hogy itt nagyon súlyos problémák vannak. Beérett az a vetés, amit egy szélsőséges pártnak a kormányba emelése hozott magával.
A magyarok egyébként nem kiirtották a kisebbségeiket, ahogy azt az imént egyik képviselőtársam állította, hanem elcsatolták azokat tőlük. (Taps a néppártból, felhördülés a baloldalról.)

Surján László bizottsági tagságai
Surján László delegációs tagságai
A FIDESZ EU Parlamenti képviselői
Médiatár
2010. május 05.
Az Európai Parlament az Ifjúságért
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága a 2010. évi európai költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során 2010. május 4-én tartott ülésén az ifjúsággal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta. Mivel az erre a területre irányuló közvetlen és közvetett kiadások sok milliárd eurót jelentenek, fokozott igénybevételük növelhetné a Magyarországra érkező uniós támogatások összegét.
2009. november 24.
Kereszt a falon
Nem szeretem azokat a gondolatmenetek, amelyek szerint ez nem indokolt, mert a kereszt nem vallási jelkép. Szerintem az. Nem felekezeti jelkép. Ugyanakkor mélyen belegyökerezet történelmünkbe, kultúránk része. Sok formában jelenik meg. Itt van például a magyar címer. Vajon a bírák ezt is el akarják távolítani az állami intézményekből? Hiszen a magyar államcímerben két kereszt is van. Az Európai Parlamentben kezdeményezett írásbeli nyilatkozatot a valamely nép kultúráját és identitását jelképező vallási szimbólumok nyilvános helyen való elhelyezésének szabadságáról Surján László aláírásával támogatta.
Ajánló

kulugyi kepzes
gyakornoki program